Törökország az elmúlt hónapokban masszív betonfal építésébe kezdett Szíriával közös határán. A 900 kilométer hosszú határ teljes lezárása komoly vállalkozás, és mivel egyelőre csak az építkezés kezdetén tartanak, hogy milyen hosszúságban építik ki a fizikai elválasztást, egyelőre nem lehet tudni. Hangsúlyozzák, hogy nem a szíriai polgárháború elől menekülők ellen, hanem az illegális csempészet és egyéb bűncselekmények elkövetői ellen emelik a falat. Persze tegyük hozzá, annak mindig örülnek, ha a kurdokkal tudnak egy kicsit gonoszkodni, így a fal azért nem egy tündérmese. Márcsak azért sem, mert egy betonfalon átjutni nehéz, ha az ember épp menekülőben van.

A törökországi Kilisben hatalmas menekülttábor található

Egymillió ember átmeneti otthona

Törökország a szíriai polgárháború kirobbanása óta egyfajta nyitott határ politikát követ, azaz mindenkit, aki a kialakult helyzet miatt, életét mentve hagyja el az országát, befogad, a Szíriába tartó segélyszállítmányokat is átengedi. Ez persze emberfeletti terhet ró az országra. A 2011-ben kirobbant polgárháborúnak köszönhetően az UNHCR adatai alapján mára 3 millióan hagyták el hazájukat, és többségük a környező országokban próbál boldogulni.

Menekülttábor Törökországban / Reuters

Törökország a legutóbbi, júliusi adatok szerint eddig 800 000 főt fogadott be és regisztrált. Az előjelzések szerint ez a szám az év végére eléri az egymilliót, 2015-re pedig az 1 300 000 főt. Az ország már több mint 2.5 milliárd dollárt költött a menekültek elhelyezésére és ellátására, Erdogan miniszterelnök többször sérelmezte, milyen kevés nemzetközi segítséget kapnak ebben. Az Európai Unió tagállamai eddig közösen kevesebb mint 100 000 embert fogadtak be a 3 millióból. Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos épp a napokban szólította fel a közösség országait, hogy tegyenek többet a szír állampolgárok befogadása érdekében, és kifejtette, legális alternatívát kell nyújtani ezeknek az embereknek arra, hogy hajókon, veszélyes úton próbáljanak eljutni az Unió területére.

Magyarország nem kér a menekülőkből

A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon 2013-ban 977 szír állampolgár kért menedéket. Összesen egyébként 18 900 kérelmet nyújtottak be, túlnyomórészt koszovói állampolgárok, kihasználva azt a fél éves jogi helyzetet, amikor nem volt lehetőség a menedékkérők idegenrendészeti őrizetére. Azóta ez megváltozott. A beadott kérelmeknek kevesebb mint egy százalékát bírálta el pozitívan a hatóság, 2013-ban összesen 173 embernek adott menekültstátuszt Magyarország.

Törökország a menedékkérők esetében egyébként speciális helyzetben van, az 1951-es Genfi Egyezményt, ami a menekültek helyzetére vonatkozik, csak egy földrajzi korlátozással volt hajlandó ratifikálni. Ennek értelmében kizárólag azon menedékkérők esetében folytatja le az eljárást, akik az Európa Tanács országainak állampolgárai. A Szíriából érkezők ügyét tehát Törökország nem vizsgálja, ám területére mindenkit beenged. Az ő státuszukat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) igyekszik rendezni, és az elismert menekülteknek valamilyen befogadó országot találni.

Kiélezett török-kurd viszony

A törökök által épített fal tehát ilyen szempontból különleges, hisz a menekültek tömegeit nem kívánják feltartóztatni, csupán nagyobb kontrollt szeretnének kialakítani a tekintetben, hogy kik lépnek be az országba. Persze a kritikusok szerint ez - tekintve a határ hosszát - nem akadályozza meg a terroristákat és a csempészeket abban, hogy új útvonalakat keresve bejussanak az országba. A falak pedig mint mindenhol, itt is megmászhatók, a költséges védelmi rendszer nélkül mit sem érnek, ráadásul úgynevezett mobil, azaz alapozás nélküli falat épít az ország.

Az építkezés

Egy 2013-ban elkezdett falépítés azonban ennél sokkal komolyabb vitákat kavart, az ugyanis olyan területen épült fel, ahol a határ két oldalán egyazon kurd közösség tagjai élnek. Az éhségsztrájkokkal és tüntetésekkel megakadályozni kívánt építkezés családokat választott el egymástól, és a kurdok szerint semmilyen más célt nem szolgált, minthogy ellehetetlenítse helyzetüket. A törökök álláspontja szerint a Nusaybin és Kamisli városok közt húzódó fallal csak az ellenőrzési pontokat kikerülő csempészek ellen kívánnak védekezni. Az újabb falépítés során a török-kurd feszültség tovább nőhet.