India és Pakisztán határa katonailag a világ egyik leginkább ellenőrzött határa. Két atomhatalom feszül itt egymásnak, két olyan ország, ami az 1947-es szétszakadás óta folytat már-már állóháborúnak tűnő játszmát Kasmírért.
Már megint a britek
India 1947-ben szakadt ki a gyarmati sorból, mikor a britek úgy döntöttek, megadják a függetlenséget Brit Indiának, és búcsúzóul megalkotnak egy olyan feszültségű térséget, ami azóta is szenved ettől. Úgy rendelkeztek ugyanis, hogy az etnikailag színes, ám nem megosztott országból legyen inkább kettő, ezért Sir Cyril Radcliff, az Indo-Pakisztáni Határbizottság elnöke egy ceruzával a kezében leült, és meghúzta a határokat. Bár maga Mahatma Gandhi, aki a legtöbbet tett India függetlenségéért is tiltakozott a szétválasztás ellen, mégis Megszületett India Pakisztán. Utóbbi azonban még nem a ma ismert formájában. Nyugat és Kelet Pakisztán között ugyanis jó ezer kilométeres távolság feszült, a két országrész között pedig India terült el.
A vallási alapon történő felosztás totális kudarc volt, Pundzsáb tartományt például teljesen ésszerűtlen módon szakították ketté, muszlimok, hinduk és szikhek milliói indultak neki gyalog, szekéren és vasúton, hogy az etnikailag nekik rendelt országba menekülve igyekezzenek elkerülni az etnikai tisztogatások horrorisztikus borzalmait. A halottak számát 200 000 ás 1 000 000 közé teszik, az újonnan meghúzott határokon ákelő menekültek számár pedig 14 000 000-ra. Az angolok öröksége nyomán több háború is kipattant India és Pakisztán között Kasmír miatt, az 1971-es harcok során lett Kelet Pakisztánból Bangladesh.