minden határon túl

Hiába az izraeli figyelmeztetés a támadások előtt, a gázaiaknak nincs hova menniük. A területet egy oldalról a tenger határolja, többi oldalát pedig jó ideje kerítések zárják körül, a hivatalos átjárók mindegyike zárva, nincs kiút. A Hamasz elleni támadások során elkerülhetetlen, hogy az egész civil lakosság is szenvedjen.

Gáza területe 360 négyzetkilométer, Egyiptommal 11 kilométeren, Izraellel 51 kilométeren határos. A 2014-es becslések szerint több mint 1.8 millió ember lakja, a népsűrűség több mint 5000 fő négyzetkilométerenként. Összevetésül: Budapest 525 négyzetkilométeren terül el. A gázai területet körbevevő kerítés hézag nélküli, és megfigyelőtornyokkal sűrűn tarkított. A határ körül az izraeliek védőzónát jelöltek ki a palesztin oldalon, ahova a bejárás valahol a tilos és az életveszélyes közé tehető. Jogvédő szervezetek rendszeresen számolnak be róla, hogy a zónába, a kerítés közelébe tévedt embereket halálos lövések érik az izraeli hadsereg részéről.

A határ Egyiptom felé

Az Izraelt a palesztin területektől elválasztó fal- és kerítésegyüttes sok szempontból eltér a többitől. Mindenkinek megvan róla a véleménye, ráadásul nagyon, függetlenül attól, hogy tisztában vannak-e azzal, mi is történik ott pontosan.

Illegális építkezés

A fallal az a legnagyobb gond, hogy vonala nem egy egyértelműen húzódó nemzetközi határvonalat követ, hisz eleve nem két ország közt építették fel, hanem két nép, az izraeliek és a palesztinok (sőt, sok helyütt palesztinok és palesztinok) közé emeltek akadályt. A fal nyomvonala nagyban eltér az 1949-ben megállapított zöld vonaltól, azaz az 1967-es hatnapos háború előtti, nemzetközileg is elismert Izrael-Ciszjordánia határvonaltól. Mélyen benyúlik, hosszan kacskaringózik az ezen túli vidékeken, a palesztinok által lakott területet keresztbe-kasul szaggatva ezáltal. Jelenleg harminc olyan palesztin települést tartanak nyilván, amiket legalább három oldalról fal vesz körül.

A zöld vonal, és pirossal jelölve a fal vonala

A Hágai Nemzetközi Bíróság 2004-ben tanácsadó véleményében kimondta, az építkezés a nemzetközi jogba ütközik. Nem vitatta Izrael jogát a fal felépítésére, de a kialakult gyakorlatot, annak zöld vonaltól való radikális eltérését sérelmezte, elrendelte az addig felépült falszakaszok lebontását, és kártérítés megállapítását írta elő az építkezések által megkárosított emberek javára. Izrael vezetése azonban nem csupán tettekkel, de szavakkal is semmisnek nyilvánította a véleményben foglaltakat, Ariel Sharon, az akkori miniszterelnök a "terrorizmus-elleni harc arculcsapásának" minősítette a véleményt, s az izraeli legfelsőbb bíróság ítéletére hivatkozva, mely indokolhatónak és jogszerűnek tekinti az építkezést, szinte azonnal elrendelte annak folytatását.

Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu a napokban megerősítette, hogy egy, a Golán-fennsíktól Eilatig húzódó építkezéssel kívánják fokozni az ország biztonságát. Hogy a szóban forgó határon a Ciszjordániában emelkedő falhoz vagy a szíriai határon húzódó kerítéshez hasonló fizikai elválasztórendszert alakítanak-e ki, egyelőre nem lehet tudni, mint ahogyan azt sem, hogy mikorra tervezik az építkezés megkezdését.

A fal Ciszjordániában

Az eliati területi védelmi egység tábornoka, Roi Alcabetz úgy fogalmazott, "A Jordán Királyság baráti viszonyt ápol Izraellel, jobban együttműködik velünk, mint Egyiptom, de közös határaink nem biztonságosak. A Szíriából Jordániába és Irakba érkező menekültek milliói egyértelmű biztonsági veszélyt jelentenek Izrael számára, és valószínűleg ellenséges egyének is vannak közöttük, akik akár fegyvereket is viselhetnek, és fenyegethetik Izrael biztonságát." Bár a helyzet most még nyugodt, Alcabetz hangsúlyozta, ez könnyen félrevezetheti az embert, és a helyzet pillanatok alatt megváltozhat.