Az október közepén készült felvételen jól látszik, hogy a marokkói-spanyol határon emelt kerítésen átmászó afrikaiakra már tucatnyi határőr várt a spanyol oldalon. Létrák segítségével igyekeztek hamarabb lehozni őket a nehezen megmászható fémhálóról, ám egyiküket közben többen gumibottal ütötték. A láthatóan eszméletlen férfi sorsáról a migránsokat védő civil szervezetek egyelőre nem tudnak semmi biztosat.

A kerítésen átmászó afrikaiakat szinte kivétel nélkül azonnal visszatoloncolják Marokkóba. A határon kialakult válsághelyzetről bővebben itt.

Európa és különösen Németország a Közel-Keleten zajló konfliktusok miatt szokatlanul magas számú menedékkérőt és menekültet kell, hogy elhelyezzen. Ez politikai, társadalmi és logisztikai szinten is egyre élesedő helyzeteket eredményez.

Szállodában a szír menekültek

Viszonylag újnak igen, de a kialakult helyzetben példátlannak semmiképp sem számít, hogy a befogadóállomások telítettsége miatt privát, civil üdülőhelyeket alakítanak át menekültek befogadására alkalmas létesítményekké. Így történt ez a németországi Bautzenben is, ahol a tulajdonos ingadozó kihasználtságú vállalkozását az állami felhívás nyomán felajánlotta a menekültek számára. A Bundeswehr által biztosított eszközök, például tábori ágyak segístégével át is alakították az egykor négycsillagos szállodát családi menedékké, ahol jelenleg 150 menekült él, többségükben Szíriából és Afganisztánból érkezettek.

1989. szeptember 10-én Horn Gyula a televízióban bejelentette, hogy éjfélkor Magyarország megnyitja határát Ausztria felé, és átengedi az országban tartózkodó kelet-német menekülteket. Az NDK-ból (először a Páneurópai piknikre) érkezők addigra több ezres tömegben várakoztak Magyarországon, és idővel olyan sokan lettek, hogy menekülttáborokat nyitottak meg számukra Budapesten és a Balatonon.

Toroczkay Csaba, Népszava: Hegyeshalom után, Nickelsdorf előtt: a ,,senki földjén", 1989. szeptember 11.

A hétvégén érkezett a hír, miszerint Nagy Britannia a NATO-csúcson használt kerítést odaajándékozná Calais városának, hogy hatékonyabban tudják feltartóztatni a szigetországba igyekvő bevándorlókat. Ez amellett, hogy egy valós problémára irányítja a figyelmet, valójában többszörösen is téves megoldási kísérlet, de még inkább egy rettenetesen kártékony és téves üzenet. Hogy miért?

A felkínált kerítés

Melilla különleges, autonóm státuszú város Afrikában, hivatalosan ugyanis az Európai Unióhoz, azon belül is Spanyolországhoz tartozik. Hogy Afrika földjén húzódik az Unió egyik külső határa, migrációs és egyben emberi jogi szempontból is komoly gondot vet fel, de további árnyoldalai is vannak a történetnek.

Mindkét fél nyer?

A város korábban úgynevezett szabad kikötő volt, ma pedig ha nem is teljesen adómentes, azaz duty-free zóna, de igen kedvező, különlegesen alacsony adókörbe tartozik. Mivel turisztikailag nem igazán vonzó egy olyan város, ahol mindennapos látvány, hogy a hat méter magas kerítésekről afrikai menedékkérőket cibálnak lefelé, ráadásul a közeli spanyol partokon ott van Malaga és egyéb vonzó célpontok, tulajdonképpen a kutya nem jön ide nyaralni. Legfeljebb vásárolni. Apró területéből fakadóan termelni sem nagyon tudnak mit, így szinte kizárólag a kereskedelem az, ami megélhetést biztosít a helyieknek. Az adókedvezmények nyújtotta lehetőséget pedig alaposan kihasználja mindkét fél.