India és Pakisztán határa katonailag a világ egyik leginkább ellenőrzött határa. Két atomhatalom feszül itt egymásnak, két olyan ország, ami az 1947-es szétszakadás óta folytat már-már állóháborúnak tűnő játszmát Kasmírért.

Már megint a britek

India 1947-ben szakadt ki a gyarmati sorból, mikor a britek úgy döntöttek, megadják a függetlenséget Brit Indiának, és búcsúzóul megalkotnak egy olyan feszültségű térséget, ami azóta is szenved ettől. Úgy rendelkeztek ugyanis, hogy az etnikailag színes, ám nem megosztott országból legyen inkább kettő, ezért Sir Cyril Radcliff, az Indo-Pakisztáni Határbizottság elnöke egy ceruzával a kezében leült, és meghúzta a határokat. Bár maga Mahatma Gandhi, aki a legtöbbet tett India függetlenségéért is tiltakozott a szétválasztás ellen, mégis Megszületett India Pakisztán. Utóbbi azonban még nem a ma ismert formájában. Nyugat és Kelet Pakisztán között ugyanis jó ezer kilométeres távolság feszült, a két országrész között pedig India terült el.

A vallási alapon történő felosztás totális kudarc volt, Pundzsáb tartományt például teljesen ésszerűtlen módon szakították ketté, muszlimok, hinduk és szikhek milliói indultak neki gyalog, szekéren és vasúton, hogy az etnikailag nekik rendelt országba menekülve igyekezzenek elkerülni az etnikai tisztogatások horrorisztikus borzalmait. A halottak számát 200 000 ás 1 000 000 közé teszik, az újonnan meghúzott határokon ákelő menekültek számár pedig 14 000 000-ra. Az angolok öröksége nyomán több háború is kipattant India és Pakisztán között Kasmír miatt, az 1971-es harcok során lett Kelet Pakisztánból Bangladesh.

 

 Látványos elkerítés

Mivel Pakisztán rendszeresen igyekszik további területeket kihasítani Kasmírból, India területi szuverenitásának és biztonságának szem előtt tartásával a lehető legnagyobb mértékben törekszik lezárni a közös határszakaszt. Mára a határ közel 3000 kilométeres hosszának nagy részét szögesdróttal tarkított kerítés, elektromos kerítés, aknamezők és erős katonai jelenlét jellemzi. Az átjutás szinte lehetetlen. A nemzetközi figyelem középpontjába a határ azonban mégsem pusztán létezése és emberi drámái, hanem két látványos eleme okán kerül be rendszeresen. Az egyik az a tény, hogy a kiépített és ellenőrzött elválasztórendszer még az űrből is látszik. A műholdak által az éjszakai földről készített felvételeken egyértelműen kirajzolódik a pakisztáni határ, ugyanis azt indiai oldalról gyakorlatilag teljes hosszán reflektorokkal szerelték fel, hogy senki ne legyen képes az éj leple alatt átjutni azon, s hogy elvágják a fegyvercsempészek útját.

A másik, vizuálisan talán még ennél is megkapóbb jellegzetesség a Wagah ceremónia. Wagah városát az 1947-es határkijelölés során kétfelé szakították, egyik fele Indiában, másik fele Pakisztánban található, s sokáig az itt keresztülfutó út volt az egyetlen fizikai kapcsolat a két ország között. A Wagah ceremóniát 1959 óta minden este elvégzik, s mára olyan komoly turistalátványossággá vált, hogy naponta legalább húszezer ember gyűlik össze napnyugtakor, hogy végignézzék, amint az egymással versengő, megfélemlítő koreográfiákat felvonultató pakisztáni és indiai határőrök leeresztik országuk zászlaját, és bezárják a határ kapuit.

 

A 45 perces előadás, az erőfitogtatás minden elemét felvonultatja, és bár 2010-ben a két ország megegyezett, hogy néhány offenzív elemet, mint a megfélemlítő nézés kivesznek a show-ból, beszámolók szerint minden változatlan. A nézőközönség által hergelt határőrök a műsor végén leengedik a zászlókat, ridegen kezet fognak, majd becsapják a két országot elválasztó fémkapukat. Ezzel India és Pakisztán egymás számára gyakorlatilag átjárhatatlanná válik a nap fennmaradó részére. A két országot elválasztó kerítés ezen szakaszát egyébként gyakran a berlini falhoz hasonlítják, mivel az egykor közös városban, közös országban élő rokonok, régi ismerősök immár egymástól szétszakítva élnek, s ezen ceremóniák alkalmával igyekeznek kapcsolatba lépni egymással.

 

Jöhet a fal

A kerítés persze nem bizonyult elegendő védelemnek az indiaiak szemében, így 2013-ban úgy döntöttek, Kasmírban a szimpla védelmi vonalat megduplázzák, és párhuzamosan egy falat is kezdenek építeni, a kettő közé pedig árkot terveztek. Mivel Kasmír helyzete máig vitatott, és Pakisztán nem fogadja el a jelenlegi status quo-t, várható volt, hogy az építkezés pakisztáni ellenállásba ütközik. Az építőmunkásokat rendszeresen érik támadások a pakisztáni oldalról. Persze ha a határ őrzéséről van szó, az indiaiakat sem kell félteni, ahogy azt Bangladeshben elképesztő emberi jogi sérelmeket okozva nap nap után bizonyítják.