Az Arizona állambeli fellebbviteli bíróság legfrissebb döntése szerint a meggyilkolt 15 éves Sergio Adrian Hernandez Guereca családjának alkotmányos joga, hogy beperelje a halálos lövést leadó amerikai határőrt. A bírósági döntés percedenst teremthet az egyre szaporodó, és eddig következmények nélkül maradó ügyekre nézve is.
Egy családtag mutatja Sergio Adrian Hernandez Guereca fotóját / Fotó:Dominic Bracco
2009 és 2013 között legalább tíz esetet dokumentáltak, amikor a Border Patrol tagjai a határt átszelő lövést adtak le, megölve hat mexikóit mexikói földön. Mindezidáig a hozzátartozók hiába próbáltak jogorvoslatot szerezni az ügyekben, az amerikai bíróságok nem foglalkoztak az esetekkel, mondván, ami Mexikóban történt, az Mexikóra is tartozik.
Hernandez Guereca arcát akkor érte a halálos lövés, amikor egy vasúti híd pillérje mögül kukucskált ki a barátaival való, a két országot elválasztó kerítés körüli játszadozás közben. A halálos lövést leadó Mesa ügynök vallomása szerint azért lőtt, mert körülvették, de se a határt megfigyelő kamerák, se a megvizsgált mobiltelefonos felvételek nem mutattak még csak hasonlót sem. A bíróság kivételes szigorúsággal ítélte el az ügynök teljesen alaptalan és indokolatlan eljárását.
A Washington Monthly 2013 júniusában hosszas és alapos oknyomozás után számolt be hasonló esetekről. Ezek során a halálos lövéseket leadó Border Patrol tagok kivétel nélkül úgy érveltek, az éles fegyver használata azért volt indokolt, mert a határsértő vagy határt nem sértő, de a határ közelében tartózkodó mexikóiak kövekkel dobálták őket, így a fegyverhasználat jogos. A vizsgált esetek közül összesen egyben sikerült megállapítani, hogy a sértett valóban rátámadt a határőrökre, az áldozatok között pedig családjával piknikező, hotdogot vásárló, vagy éppen tüzelőfát szedő férfiak és gyerekek is találhatók. Egyiküket összesen tíz találat érte.
A két országot elválasztó kerítés előtti vasárnapi ima, San Diego / Fotó: AP
Az eseteket mind a Customs and Border Protection vezetősége, mind az amerikai állam kommentár nélkül hagyta. A határőrök kődobálással való védekezése pedig azért is váltott ki egyöntetű felháborodást a mexikóiak között, mert az ENSZ és maga Hillary Clinton is úgy nyilatkozott korábban, hogy a kődobálás nem jogosít fel senkit életet kioltó fegyver használatára. Igaz, ezen kijelentések nem az amerikai-mexikói határ kapcsán hangzottak el, hanem az izraeli hadsereg és a fal ellen tiltakozó palesztinok, vagy éppen az egyiptomi Tahrir téren történt összetűzések kapcsán. Az ENSZ főbiztosának állásfoglalása után Izrael bevezette azt az irányelvet, hogy a kövekkel dobáló palesztinok ellen kizárólag gumilövedékeket vetnek be.
Az amerikai-mexikói határon átívelő és esetenként halált okozó lövések esetében számos emberi jogi szervezet emelte már fel a hangját, mindezidáig sikertelenül. Hosszú ideje és sorozatosan sérelmezik a határon átszökni próbálókkal szembeni bánásmódot is, és többen rámutattak, hogy a 2006 óta sokszorosára duzzasztott határőrizeti állomány tagjai nélkülözik azt a képzettséget, ami más hivatalos szervek esetében elvárt az Egyesült Államokon belül. A Border Patrol tagok ráadásul elméletben azt a protokollt kell, hogy kövessék, hogy a Mexikó területén észlelt gyanús cselekmények kapcsán nem cselekszenek, hanem készenlétbe helyezkednek, és értesítik a mexikói hatóságokat. A vizsgált esetekben ilyen megkeresést nem dokumentáltak.
Az Egyesült Államok és Mexikó közös határa több mint 3000 kilométer hosszú. A két országot elválasztó fal és kerítésegyüttes építésének megkezdését Bill Clinton rendelte el 1994-ben, annak üteme a 2001-es terrortámadás után gyorsult fel látványosan. Az átlagosan négy méteres, másutt ezt jóval meghaladó magasságú fizikai elválasztórendszer kiépítése még mindig nem alkot összefüggő rendszert, de az USA vezetése elszánt a befejezés és a határ egyre erősebb védelme mellett.