minden határon túl

Obama szerint humanitárius válság van kialakulóban az Egyesült Államok déli határa mentén, ezért a napokban 2 milliárd dollárt kért a kongresszustól a helyzet normalizálására. Az amerikaiak kiakadtak, a hírekben a bevándorlók elleni tüntetések és dél-amerikai gyerekek tragédiái, halálhírei váltják egymást. A világ egyik legjobban őrzött határát 2014-ben eddig több mint 52 000 kísérő nélküli kiskorú lépte át illegálisan, hisz legálisan meg sem tehetnék. Az év végére a szám 90 000-ig emelkedhet, 2015-re pedig 140 000 gyerek érkezését jósolják.

Egy Border Patrol tiszt egy határsértő kislányt kísér Texasban / Fotó: Customs and Border Protection, Flickr

Igor Kolomoisky, a dollármilliárdosnak számító ukrán oligarcha, egyben Dnyipropetrovszk jelenlegi kormányzója meglehetősen elszánt, ha az orosz szakadárok távoltartásáról van szó. Tűzött már ki vérdíjat az ukránok ellen harcoló egységekre, Moszkva kérte már letartóztatását emberrablás, gyilkosság miatt, most pedig egy, a közös határt lezáró kerítés és az azt kiegészítő védelmi rendszer tervét adta át Poroshenko ukrán elnöknek. Bár sokan abszurdnak tartják az ötletet, magas szinten egyre többet beszélnek a megvalósíthatóság kérdéséről.

Az orosz-ukrán határ most / Fotó: Reuters

Az Arizona állambeli fellebbviteli bíróság legfrissebb döntése szerint a meggyilkolt 15 éves Sergio Adrian Hernandez Guereca családjának alkotmányos joga, hogy beperelje a halálos lövést leadó amerikai határőrt. A bírósági döntés percedenst teremthet az egyre szaporodó, és eddig következmények nélkül maradó ügyekre nézve is.

Egy családtag mutatja Sergio Adrian Hernandez Guereca fotóját / Fotó:Dominic Bracco

2009 és 2013 között legalább tíz esetet dokumentáltak, amikor a Border Patrol tagjai a határt átszelő lövést adtak le, megölve hat mexikóit mexikói földön. Mindezidáig a hozzátartozók hiába próbáltak jogorvoslatot szerezni az ügyekben, az amerikai bíróságok nem foglalkoztak az esetekkel, mondván, ami Mexikóban történt, az Mexikóra is tartozik.

Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu a napokban megerősítette, hogy egy, a Golán-fennsíktól Eilatig húzódó építkezéssel kívánják fokozni az ország biztonságát. Hogy a szóban forgó határon a Ciszjordániában emelkedő falhoz vagy a szíriai határon húzódó kerítéshez hasonló fizikai elválasztórendszert alakítanak-e ki, egyelőre nem lehet tudni, mint ahogyan azt sem, hogy mikorra tervezik az építkezés megkezdését.

A fal Ciszjordániában

Az eliati területi védelmi egység tábornoka, Roi Alcabetz úgy fogalmazott, "A Jordán Királyság baráti viszonyt ápol Izraellel, jobban együttműködik velünk, mint Egyiptom, de közös határaink nem biztonságosak. A Szíriából Jordániába és Irakba érkező menekültek milliói egyértelmű biztonsági veszélyt jelentenek Izrael számára, és valószínűleg ellenséges egyének is vannak közöttük, akik akár fegyvereket is viselhetnek, és fenyegethetik Izrael biztonságát." Bár a helyzet most még nyugodt, Alcabetz hangsúlyozta, ez könnyen félrevezetheti az embert, és a helyzet pillanatok alatt megváltozhat.

A bolgár védelmi miniszter, Angel Naydenov 2013. októbet 24-én jelentette be, hogy Bulgária déli határa mentén fizikai elválasztórendszert emelnek. A bolgár kormány sürgősséggel meg is szavazta az ehhez szükséges törvényt. A kerítéssel a Törökországon keresztül Szíriából érkező menekülteket igyekszik feltartóztatni az ország.

A 30 kilométeres határszakaszt érintő építkezés költségvetése időközben a duplájára emelkedett, 5.1 millió leváról majdnem 10 millióra (1.5 milliárd forint), de a túlköltekezés körüli viták hamar elcsendesedtek, és rohamtempóban folyt tovább a szögesdrótokkal megerősített kerítésrendszer kiépítése. A civil szervezetek mellett az ENSZ is felemelte erőtlen hangját, mivel a menekültek szabad mozgását akadályozó fizikai építmény elvileg a nemzetközi jogba ütközik, ám Bulgária folytatta az építkezést. A kerítés a több mint 200 kilométeres közös határszakasz azon 30 kilométerét érinti, ahol a földrajzi adottságok miatt a határvédelem emberei nehezebben látják el feladatukat.