minden határon túl

Az Izraelt a palesztin területektől elválasztó fal- és kerítésegyüttes sok szempontból eltér a többitől. Mindenkinek megvan róla a véleménye, ráadásul nagyon, függetlenül attól, hogy tisztában vannak-e azzal, mi is történik ott pontosan.

Illegális építkezés

A fallal az a legnagyobb gond, hogy vonala nem egy egyértelműen húzódó nemzetközi határvonalat követ, hisz eleve nem két ország közt építették fel, hanem két nép, az izraeliek és a palesztinok (sőt, sok helyütt palesztinok és palesztinok) közé emeltek akadályt. A fal nyomvonala nagyban eltér az 1949-ben megállapított zöld vonaltól, azaz az 1967-es hatnapos háború előtti, nemzetközileg is elismert Izrael-Ciszjordánia határvonaltól. Mélyen benyúlik, hosszan kacskaringózik az ezen túli vidékeken, a palesztinok által lakott területet keresztbe-kasul szaggatva ezáltal. Jelenleg harminc olyan palesztin települést tartanak nyilván, amiket legalább három oldalról fal vesz körül.

A zöld vonal, és pirossal jelölve a fal vonala

A Hágai Nemzetközi Bíróság 2004-ben tanácsadó véleményében kimondta, az építkezés a nemzetközi jogba ütközik. Nem vitatta Izrael jogát a fal felépítésére, de a kialakult gyakorlatot, annak zöld vonaltól való radikális eltérését sérelmezte, elrendelte az addig felépült falszakaszok lebontását, és kártérítés megállapítását írta elő az építkezések által megkárosított emberek javára. Izrael vezetése azonban nem csupán tettekkel, de szavakkal is semmisnek nyilvánította a véleményben foglaltakat, Ariel Sharon, az akkori miniszterelnök a "terrorizmus-elleni harc arculcsapásának" minősítette a véleményt, s az izraeli legfelsőbb bíróság ítéletére hivatkozva, mely indokolhatónak és jogszerűnek tekinti az építkezést, szinte azonnal elrendelte annak folytatását.

India és Pakisztán határa katonailag a világ egyik leginkább ellenőrzött határa. Két atomhatalom feszül itt egymásnak, két olyan ország, ami az 1947-es szétszakadás óta folytat már-már állóháborúnak tűnő játszmát Kasmírért.

Már megint a britek

India 1947-ben szakadt ki a gyarmati sorból, mikor a britek úgy döntöttek, megadják a függetlenséget Brit Indiának, és búcsúzóul megalkotnak egy olyan feszültségű térséget, ami azóta is szenved ettől. Úgy rendelkeztek ugyanis, hogy az etnikailag színes, ám nem megosztott országból legyen inkább kettő, ezért Sir Cyril Radcliff, az Indo-Pakisztáni Határbizottság elnöke egy ceruzával a kezében leült, és meghúzta a határokat. Bár maga Mahatma Gandhi, aki a legtöbbet tett India függetlenségéért is tiltakozott a szétválasztás ellen, mégis Megszületett India Pakisztán. Utóbbi azonban még nem a ma ismert formájában. Nyugat és Kelet Pakisztán között ugyanis jó ezer kilométeres távolság feszült, a két országrész között pedig India terült el.

A vallási alapon történő felosztás totális kudarc volt, Pundzsáb tartományt például teljesen ésszerűtlen módon szakították ketté, muszlimok, hinduk és szikhek milliói indultak neki gyalog, szekéren és vasúton, hogy az etnikailag nekik rendelt országba menekülve igyekezzenek elkerülni az etnikai tisztogatások horrorisztikus borzalmait. A halottak számát 200 000 ás 1 000 000 közé teszik, az újonnan meghúzott határokon ákelő menekültek számár pedig 14 000 000-ra. Az angolok öröksége nyomán több háború is kipattant India és Pakisztán között Kasmír miatt, az 1971-es harcok során lett Kelet Pakisztánból Bangladesh.

Törökország az elmúlt hónapokban masszív betonfal építésébe kezdett Szíriával közös határán. A 900 kilométer hosszú határ teljes lezárása komoly vállalkozás, és mivel egyelőre csak az építkezés kezdetén tartanak, hogy milyen hosszúságban építik ki a fizikai elválasztást, egyelőre nem lehet tudni. Hangsúlyozzák, hogy nem a szíriai polgárháború elől menekülők ellen, hanem az illegális csempészet és egyéb bűncselekmények elkövetői ellen emelik a falat. Persze tegyük hozzá, annak mindig örülnek, ha a kurdokkal tudnak egy kicsit gonoszkodni, így a fal azért nem egy tündérmese. Márcsak azért sem, mert egy betonfalon átjutni nehéz, ha az ember épp menekülőben van.

A törökországi Kilisben hatalmas menekülttábor található

Szerte Mexikóban bíznak benne az emberek, hogy az építendő Seggfej Fal sikeresen távol tartja majd azokat az amerikaiakat, akik tömegesen lepik el országukat csak azért, hogy agresszívan igyanak és hányjanak.

(Igen, ez egy vicc. Innen.)

Bizonyára jóval több afrikai tudja azt, hogy Spanyolország és egyben az Európai Unió határait délről nem a tenger mossa, hanem masszív fémkerítésrendszer zárja le. Két spanyol enklávé ékelődik ugyanis Marokkóba északon, Ceuta és Melilla, és ez a két csöpp határszakasz van kitéve az Afrika egésze felől érkező nyomásnak. Nem csoda hát, hogy az összefeszülés igazi drámai helyzeteket eredményez. Adj király katonát, csak élesben.

Ceutában 8,2 kilométer, Melillában 12 kilométer hosszúságban húzták fel a szögesdrótokat kezdetleges formában még a kilencvenes években, majd az ezredforduló után bővítették tovább. Jelenleg három párhuzamos kerítés fut végig a határ mentén, magasságuk eléri a 6 métert. A határokat ezen kívül infravörös kamerákkal szerelték fel, és komoly spanyol és marokkói határőrizeti és rendészeti jelenléttel erősítették meg. Mindez azonban kevésnek bizonyul arra, hogy a korábbi életükből menekülőket meggyőzzék arról, jobb lenne otthon maradni, így a helyzet egyre csak durvul. 2014 februárjában a marokkói oldalról Spanyolország felől úszva közeledő kameruni állampolgárokra a spanyol határőrség gumilövedék záport zúdított, átlőve marokkói felségterületre is. A vízbe könnygázt pumpáltak, hivatalosan 14, az érintettek szerint legalább 25 ember lelte halálát aznap reggel a vízben.

A spanyolok tagadták a gumilövedékek használatát