Az Izraelt a palesztin területektől elválasztó fal- és kerítésegyüttes sok szempontból eltér a többitől. Mindenkinek megvan róla a véleménye, ráadásul nagyon, függetlenül attól, hogy tisztában vannak-e azzal, mi is történik ott pontosan.

Illegális építkezés

A fallal az a legnagyobb gond, hogy vonala nem egy egyértelműen húzódó nemzetközi határvonalat követ, hisz eleve nem két ország közt építették fel, hanem két nép, az izraeliek és a palesztinok (sőt, sok helyütt palesztinok és palesztinok) közé emeltek akadályt. A fal nyomvonala nagyban eltér az 1949-ben megállapított zöld vonaltól, azaz az 1967-es hatnapos háború előtti, nemzetközileg is elismert Izrael-Ciszjordánia határvonaltól. Mélyen benyúlik, hosszan kacskaringózik az ezen túli vidékeken, a palesztinok által lakott területet keresztbe-kasul szaggatva ezáltal. Jelenleg harminc olyan palesztin települést tartanak nyilván, amiket legalább három oldalról fal vesz körül.

A zöld vonal, és pirossal jelölve a fal vonala

A Hágai Nemzetközi Bíróság 2004-ben tanácsadó véleményében kimondta, az építkezés a nemzetközi jogba ütközik. Nem vitatta Izrael jogát a fal felépítésére, de a kialakult gyakorlatot, annak zöld vonaltól való radikális eltérését sérelmezte, elrendelte az addig felépült falszakaszok lebontását, és kártérítés megállapítását írta elő az építkezések által megkárosított emberek javára. Izrael vezetése azonban nem csupán tettekkel, de szavakkal is semmisnek nyilvánította a véleményben foglaltakat, Ariel Sharon, az akkori miniszterelnök a "terrorizmus-elleni harc arculcsapásának" minősítette a véleményt, s az izraeli legfelsőbb bíróság ítéletére hivatkozva, mely indokolhatónak és jogszerűnek tekinti az építkezést, szinte azonnal elrendelte annak folytatását.

Banksy szereti dekorálni

Véd, de milyen áron?

A védelmi fal építésének kérdését nem csak jogi, hanem széles körű és folyamatos társadalmi vita is övezi helyi és nemzetközi szinten. Ezen viták azonban sokszor kizárólag állami, biztonságpolitikai vagy egyszerűen érzelmi oldalról közelítenek és érvelnek. Ennek a falnak pedig pont ez a tragédiája. A felettes okok mögött csendben húzódik meg a személyes vonatkozás, az irrealitás szülte emberi jogi drámák.

A fal építésének elrendelésére 2002 júniusában került sor az Izrael területén történő terrorista cselekmények visszaszorítása érdekében. A megelőző években az ország lakosságának számos öngyilkos terrorista cselekményt kellett elszenvednie, ami mintegy ezer izraeli életét oltotta ki. A potenciális terroristák átjutásának megakadályozására felhúzott fal vagy kerítés ezért az izraeli állampolgárok túlnyomó többsége számára elfogadható és támogatandó, bár tény, hogy igen sok izraeli civil szervezet és aktivista tiltakozik a kialakult gyakorlat ellen.

Sorban állás a checkpointhoz

Fontos kimondani, hogy a korábban jellemző, öngyilkos merénylőket bevető terrorista cselekmények valóban csökkentek az izraeli területeken. A két nép közti ellenségeskedést azonban tovább fokozza a sokszor mindenféle humánus szempontot nélkülöző fal megléte. Egy napi szinten megalázott lakosság frusztrációja hosszú távon ellehetetleníti a békefolyamatokat.  Mostanában beteljesülni látszik az a szakértői jóslat is, miszerint a fal csupán a merényletek természetét változtatja meg, a korábbiakat felváltják a rakétatámadások, és a legújabb hírek szerint a drónok.

Néhol kicsit bezavar a kilátásba

Napi szintű megalázás

Ahhoz pedig, hogy a palesztinok frusztrációját valóban megértsük, elengedhetetlen, hogy - a történelmi ismereteken túl - tisztában legyünk azzal, a fal építése és az Oslo II. néven ismert Átmeneti megállapodások hogyan csapódnak le az elfoglalt területeken élő palesztinok mindennapjaiban. Ez utóbbi a palesztin területeket A, B és C adminisztrációs zónákra osztotta fel, az A viszonylagos palesztin autonómiát jelentett, a C pedig teljes izraeli kontrollt. A területek 56 százaléka tartozott ekkor a C zónába, itt vannak az izraeli telepesek otthonai, jellemzően a vízkészlet és sok termőföld is. A dolgokat nehezíti, hogy ezek nem egységes zónák, úgy képzeljük el, hogy a nagy C zónán belül helyezkednek el az A és B szektorok, akár a pacák a papíron. Az egyikből a másikba való átjutáshoz át kell menni a C zónán, ami már engedélyköteles, és itt kezdődnek a gondok. Az átmenetinek gondolt megállapodás pedig véglegesnek bizonyult, palesztin szempontból kicsit romlott is a helyzet, a telepesek száma sokszorosára nőtt, és Izrael egyre több, korábban mezőgazdasági földet nyilvánít katonai műveleti vagy éppen természetvédelmi területté.

Palesztin nők átengedésre várva

A fal pedig az előtte sem könnyű helyzetet tovább nehezíti. Pontos hosszát nehéz megbecsülni, mivel nem egy meghatározott vonalat követ, hanem települések között és körül tekereg. Jelenleg körülbelül 7-800 kilométer hosszúságra tehető. (A zöld vonal hossza 320 km.) Formáját tekintve helyenként 8 méter magasba nyúló betonfal, máshol szögesdrót vagy kerítés formájában látható, és komoly katonai jelenléttel övezett. Az ellenőrző pontokon való átjutás a palesztinok számára az Izrael által kiállított, és az érintettek szerint komoly nehézségek árán beszerezhető papírok segítségével lehetséges.

Milyen jogok?

Az emberi jogi sérelmek, amiket az elválasztórendszer a palesztinok számára jelent, az alábbiak szerint csoportosíthatók. A tulajdonhoz való jog, ami a fal által a tulajdonosuktól elszakított földek kérdését érinti. A szabad mozgáshoz való jog, amennyiben az izraeli létesítmény a palesztin területeken belül akadályozza a palesztinok mozgását, külön figyelemmel arra, hogy nem nemzetközi határon való átkelés közben akadályozzák őket, hanem saját területükön belül. A falon, kerítésen túli területre csak megfelelő papírok birtokában és csak meghatározott időpontban lehetséges az átjutás, ezen kritériumok meghatározása és betartatása pedig kizárólag az izraeli hatóságok kezében van, és a beszámolók szerint meglehetősen önkényesen kezelik ezt. Az elválasztórendszer és a zöld vonal közé szorult településeken a gazdák hatvan százaléka képtelen elfogadható módon eljutni saját földjére, de még ha sikerül is elvégezni a munkálatok egy részét, a közlekedési vonalak elvágásával lehetetlenné válik a terményekkel való kereskedés.

"Húsz hektár földem van a fal túloldalán, azelőtt citromot és narancsot termesztettünk rajta. Mivel a földeket nem tudtuk minden nap megközelíteni, azok a fák elhaltak. Kivágtuk őket, és zöldség-üvegházakat hoztunk létre, de azok is tönkrementek, mert nem tudtuk leszüretelni a termést. Az uborkát és paradicsomot meghatározott időben kell leszedni, de mivel nem volt engedélyünk, megrothadtak. Egyetlen megmaradt lehetőségként most olajfákat ültetünk, mert azok nem igényelnek olyan törődést."  - számolt be egy gazda Reece Jones: Border Walls - Security and the War on Terror in the United States, India and Israel c. könyvében

Munkába jövet vagy menet

Sérül az oktatáshoz, egészséghez való jog, mivel sok helyütt az elválasztás miatt az ezekhez való hozzájutás kifejezetten nehézkes vagy egyszerűen lehetetlen. A kapuk szigorú nyitvatartási ideje azzal a fenyegető veszéllyel is jár, hogy egy kritikus helyzetben lehetetlenné válik, hogy valakit sürgősen és időben orvosi ellátásban részesíthessenek, mint ahogy erre vonatkozóan már több esetet is dokumentáltak. Sérül a munkához való jog, mivel saját földjeiket nem tudják megfelelően művelni, ezáltal elveszítve megélhetésüket, de egyre nehezebben jutnak át az izraeli területekre is, ahol korábban munkát vállaltak. Azon szerencsések pedig, akik a mai napig képesek ily módon megélhetéshez jutni, s autójukat hátrahagyva a tömegközlekedés segítségével utaznak munkába az izraeli területekre, egy újabb, a biztonság nevében bevezetett, ám egyértelműen szegregáló intézkedéssel kell szembenézniük.

A palesztinok dobálnak

Az egyik busztársaság nemrégiben külön buszokat indított kizárólag palesztinoknak fenntartva, mondván, a zsidó telepesek nem érzik magukat biztonságban, amikor közös buszon kell osztozniuk a hozzájuk hasonlóan ingázó palesztin munkavállalókkal. A következmények kiszámíthatóak voltak: napokkal ezen buszjáratok bevezetése után két buszt tiltakozásképpen felgyújtottak. A speciális járatok bevezetése jól példázza a két nép párhuzamosan futó értelmezését. A palesztinok egy újabb sértő és kirekesztő intézkedésként értelmezik ezt az őket elnyomó, területfoglaló ellenséges hatalom részéről saját földjük területén. Az izraeliek ezzel szemben bizonyítva látják, hogy mindent meg kell tenniük az agresszív, veszélyt jelentő palesztinok távoltartása érdekében.

Ferenc pápa váratlan látogatása a falnál

Belefagyva

Az emberi méltósághoz való jog és a diszkrimináció tilalma az elválasztórendszer építésében és meglétében érintett minden palesztin számára elkönyvelhető sérelem, hiszen drasztikusan változtak meg életkörülményeik, s mindnyájukra a terrorizmus bélyegének pecsétje ütődött. Hosszú távon sokan a megszállt és a fal által érintett terület drasztikus elnéptelenedésére számítanak. A fizikai határ nagyban átrendezte a terület arculatát földrajzi és társadalmi szinten is, és bár izraeli oldalról a falakat és kerítéseket ideiglenes építményként emlegetik, amik csak addig állnak fenn, amíg megszűnik a fenyegetés és beköszönt a béke, némiképp másra engednek következtetni a tények.